A színekről

Tartalomjegyzék

Egy kis színelmélet

Arra biztosan te is emlékszel, hogy az iskolai rajzórákon elég sokat foglalkoztunk a színekkel.

Színek felosztása

A színeket sokféle szempont szerint vizsgálhatjuk, és oszthatjuk fel. Nézzük a legfontosabbakat.

Aszerint, hogy “miből jönnek létre”, vannak

– Alap színek (elsődleges színek): ezek nem keverhetőek ki semmilyen más színből. Piros, kék, sárga. 
– Másodlagos színek: ezek két alapszín kombinációjából alakulnak ki. Zöld, narancssárga, lila.
– Harmadlagos színek: a másodlagos színek keverékeiből jönnek létre. Sárgásnarancs,  vörösesnarancs, vörösesibolya, kékesibolya, kékeszöld, sárgászöld.

Hangulati hatás szerint: megkülönböztetünk meleg és hideg színeket.

– Meleg színek: Piros, sárga, narancssárga – élénkek és energikusak.
– Hideg színek: Zöld, kék, lila – a nyugodtság érzését sugallják.

Szín alapfogalmak

Komplementer színek, kiegészítő színek:

A színkörben egymással szemben álló színeket egymás komplementereinek, azaz kiegészítő színeinek nevezzük. Ha a komplementer színpárokat összekeverjük, sötétszürke árnyalatot kapunk.

Árnyalat:

A tiszta színeket, mint a piros, a kék, és a sárga,  árnyalatoknak nevezzük. Az árnyalat a színek általános megnevezése, mely megkülönbözteti őket egymástól.

Tónus:

Egy árnyalatnak több variációja lehet az adott tiszta színből: a világostól a sötétig. A képernyőn a tónusok százalékban vannak kifejezve: pl. a 10% egy árnyalat majdnem színtelen verziója, míg a 90% majdnem az abszolút értéke. Ha pl. feketét adunk egy színhez, akkor sötétítjük, ha fehéret adunk hozzá, akkor világosabb tónusokat kapunk.

Telítettség:

Egy árnyalat váltakozhat a ráeső fénytől függően is, ezt nevezik telítettségnek vagy intenzitásnak. Egy árnyalat telítettsége a teljes intenzitás és a csökkentett intenzitás, vagy a fényesség és sötétség között mozoghat. Alacsony telítettség esetén a szín sápadt lesz, míg a magas telítettség esetében egyre tisztább.

A színek hatásai

Azt biztosan tapasztaltad már saját magadon is, hogy különböző színek különbözőképpen hatnak rád. Minden szín máshogy hat ránk. Vannak aktív, élénkítő hatású színek, vannak passzív, lehangoló hatásúak, és vannak serkentő, izgató hatású színek.

Általában minden színhez társítunk bizonyos szimbólumokat, jelentéseket. Ezek  között kultúránként lehetnek különbségek. Érdemes figyelembe venni a színek lélektani és élettani hatását, ha pl. valamilyen reklámanyagot vagy bármi egyebet készítünk. Attól függően válasszuk ki a munkáinkon a hangsúlyos színeket, hogy éppen milyen hatást akarunk vele elérni.

Fekete: többek szerint nem is szín, mivel a fény hiányából ered. A fekete a mi kultúránkban a gyász, gonoszság, rejtély, félelem, ismeretlen, szigor, gyűlölet és az elegancia színe. Érdekes módon a szemet nyugalmi állapotban hagyja. Arannyal vagy ezüsttel párosítva  eleganciát és a luxust is sugall. Rideg, kemény szín, tiszteletet és erőt mutat. A feketének súlya, tartása van és a fekete színű dolgok kisebbnek hatnak. A fekete társaságában minden szín még hangsúlyosabb, elegánsabb és mutatósabb lesz. Pirossal/vörössel a félelemre és a szenvedélyre emlékeztet, míg fehérrel klasszikusan elegáns, mutatós. 

Fehér: a tisztaságot (ld. egészségügy), fényt, makulátlanságot, egyszerűséget, sikeres kezdetet, őszinteséget, jóságot, biztonságot, tökéletességet, tiszteletadást, szabadságot és a megbízhatóságot juttathatja az eszünkbe. A fény képviselőjeként tevékenységre késztet. Keleten a gyász színe. Szintén egy elegáns szín, de a feketével ellentétben barátságosabb, lágyabb. A fehér optikailag nagyít mindent.  A fehér eleganciáját arany vagy ezüst színnel lehet emelni. A fehér társaságában minden szín lágyabbnak, könnyedebbnek hat. 

Szürke: a kompromisszum színe, hiszen se nem fehér, se nem fekete. Szimbolizálja a semlegességet, egyszerűséget, szabadságot, elhatárolódást, egyedüllétet, titkolózást, az önként vállalt magányt, magasztosságot, józanságot, érinthető biztonságot, távolságtartást, kifinomultságot, bölcsességet, állandóságot, érettséget. Semleges szín, bármilyen szín párosítható hozzá, melyeknek lágy szigort, eleganciát kölcsönöz. Alkotás közben inspiráló, így pl. egy iroda berendezésénél ez a szín jól hasznosítható. Naranccsal párosítva nagyon exkluzív, rózsaszínnel nőiesen elegáns. Rengeteg árnyalata van. A mélyszürke önmagában akár fokozhatja is a depressziót, míg a lágy halványszürke növeli a szabadság érzetet és serkenti a művészi alkotókedvet. A középszürke megnyugtat, biztonságot ad.  A kékes árnyalata hűvös és egyben különleges, elegáns. A szürke arannyal is mutat, de leginkább az ezüsttel érvényesül, az utóbbi párosítással exkluzív. A lilával erőt és hatalmat sugároz, kékkel határozottságot és korlátlan szabadságot. A napsárga is remek párosítás a szürkével a vidámság és melegség mellé eleganciát ad.

Piros: abszolút domináns szín. A vért, az életet, a háborút, halált, tüzet, veszélyt, bűnt, harcot, erőt, energiát, dominanciát, erotikát, vágyakat, kacérságot és a szerelmet jelképezi. Fiziológiai hatása is van, ugyanis emeli a vérnyomást, növeli a lélegzésszámot és a belső folyamatokat is felgyorsítja. Hiperaktív, lelki problémákkal küszködő, szívbeteg és stresszben élő személyek esetében nem javasolt piros színt elhelyezni a környezetükben. A piros színű ruhák viselete agressziót válthat ki, fokozhatja a rosszullétet. A bizonytalan, félszeg, feltűnésre vágyó emberek számára pedig éppen ajánlott szín, mivel még az önbizalmukat is növeli. Napjainkban a veszély jelzésére, figyelemfelkeltésre, a szerelem és erotika szimbólumaként továbbá a nőiesség hangsúlyozására használjuk. Ami piros, kiemelkedik a környezetből – ennek megfelelően használjuk! Az erő jelképeként számtalan ország zászlajában és címerében megtalálható. Világos árnyalatai a szerelmet, szenvedélyt, míg a sötétebb árnyalatok az erotikát, rosszindulatot, dühöt, erőt jelképezik. 

Kék: minden árnyalata pozitív jelentést hordoz. A végtelent, a szabadságot, becsületet, tisztaságot, biztonságot, stabilitást, hűséget, bölcsességet, bizalmat, reményt, igazságot, intelligenciát, nyíltságot és az áhítatot szimbolizálja. Fogyókúrázók különösen kedvelhetik, ugyanis csökkenti az étvágyat. Ez a szín nyugtat, segít kezelni a kisebbrendűségi érzést. A kék szín kedvelőire jellemző lehet, hogy úgy képesek másokat manipulálni, hogy azok észre sem veszik. A kék gyógyító hatással van a torokra, tüdőre és a pajzsmirigyre. A kék közép és sötét árnyalatai nagyon hatásosak pirossal és sárgával. A piros túlzott vibráló vérnyomást növelő hatását nagyon jól lehet mérsékelni a kék közép árnyalataival. A világosabb tónusai a szabadságot, tisztaságot, igazságot, reményt, hűséget, gyógyítást és az életet jelképezik. A kék sötétebb változatai a bölcsességet, megbízhatóságot, tudást, komolyságot, stabilitást szimbolizálják.

Zöld: a természet, fejlődés, élet, termékenység, biztonság, remény és a harmónia színe. Ez az emberi szem számára a legpihentetőbb szín, melyet orvoslás során lelki problémákkal küszködők, stresszes életmódot folytatók esetében tudatosan használnak. Különösen jótékony hatása van klausztrofóbiásokra. Aki feltűnően elutasítja a zöld színt, az átlagosnál nagyobb százalékban megvan az esély arra, hogy boldogtalan. Ebből következik, a lelki problémákkal küszködők számára szánt szolgáltatások esetében megfontolandó a használata, mivel ösztönös elfordulást válthat ki.  A matt sötétzöld már a pénz, a gazdaság világának a színe és sokan ennek a színnek láttán a becsvágyra, kapzsiságra gondolnak. A sárgás árnyalata pedig sokakat a betegségre emlékeztet.

A színek egyértelmű meghatározása

Egy színárnyalatot egyértelműen be kell tudnunk azonosítani. Szemre, saccra többféle szín is tűnhet egyformának, vagy majdnem egyformának – főleg, ha pl. monitoron nézzük, és nem egyformán vannak beállítva a monitorok színei. De ugyanígy, egy szín, többféle eszközön nézve is tűnhet másféle árnyalatúnak.
Többféle szabvány létezik a színek meghatározására, ezek közül több gyártó és eszköz specifikus.
Csak azokat fogjuk most megnézni, amikkel legnagyobb valószínűség szerint találkozhatsz.

Amikor a számítógépen dolgozunk, a monitorunk a színek megjelenéséhez az RGB színkódolást használja. Ha az elkészült munkát ki akarjuk nyomtatni, a nyomtatónk, vagy a nyomda másféle színkódolást használ – így adódhatnak színbeli eltérések a monitoron látható és a nyomtatott változat között.

RGB színek

Ez egy olyan színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza meg a különböző színeket. Az elnevezése e három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös), Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák a színek ilyen fajta meghatározását, pl. képernyők, kijelzők, érzékelők esetén.
/Arról már volt szó korábban, hogy minden képpont (pixel) 3 kisebb pontból áll össze, egy vörösből, egy zöldből és egy kékből./

Az RGB egy adott színt 3 komponensre oszt fel, a 3 összetevő egy-egy 0-255-ig terjedő számmal van jelölve.

Az RGB skálán egy színt az határoz meg, hogy milyen intenzitású a három összetevője.
Ha mindhárom 0, akkor az eredő szín fekete lesz, ha 1 (vagy a maximum), akkor fehér, az összes köztes érték eredményezi a különböző árnyalatokat.

Az RGB színkódolással megadott színekkel így találkozol:
rgb( … ) formában, ahol a zárójelben három egész szám, vagy három százalékérték szerepel, vesszővel elválasztva. Pl.: rgb(255,0,0) vagy rgb(100%,0%,0%).

Minden egyes színnek van egy ilyen formában megadható “képlete”, ami egyértelműen beazonosítja.

HTML színek

A HTML-színkódok más néven webszínek olyan színkódok, amiket a weboldalak kialakításakor használhatunk. Egy hatjegyű hexadecimális (16-os számrendszerbeli) szám jelöli a színt, és ezt egy „#” jel előzi meg. Két-két jegy jelöli a vörös (Red), a zöld (Green) és a kék (Blue) színcsatornát, ebben a sorrendben.

A HTML kódolású színekkel így találkozol:
Egy # jel után három vagy hat darab betű-szám kombináció áll. Pl.: #ff0000

A betűk a-b-c-d-e-f vagy A-B-C-D-E-F formában is megjelenhetnek, nincs különbség a kis vagy nagybetűs írásmód között.

CMYK színek

A nyomtatók nem képesek a teljes RGB színtartományt kinyomtatni, ezért az RGB színpalettának egy kisebb részhalmazát használják.  A nyomtatókban 4 alapszín van, ebből a 4 alapszínből kevernek ki minden más színt: Cian (C, kék), Magenta (M, lilásvörös), Yellow (Y, sárga), Key (K, fekete) – innen a CMYK elnevezés.
Minden CMYK szín átalakítható RGB színné; de nem minden RGB színnek van meg a megfelelője a CMYK kódolásban.

Ha internetes, online megjelenésre készítünk egy anyagot (PDF, jpg, stb. formátumban), az RGB színek ugyanúgy jelennek meg mindenkinek a monitorján – ha a monitor színhelyesen van beállítva.
Ha azonban az anyagot nyomtatásra (is) szánjuk, készüljünk fel némi színeltérésre.
Ezek az eltérések azonban általában nem olyan nagy mértékűek, hogy jelentősen befolyásolnák az elkészült munka minőségét.
/A profi képszerkesztők a monitoron látott és a nyomtatásban megjelenő színek minél kisebb eltérése érdekében olyan programokkal dolgoznak, amelyek a CMYK vagy a Pantone színskálát használják. Ezt leginkább a drága, fizetős szerkesztő programok tudják, mint pl. az Adobe Photoshop./

PANTONE színek

Leginkább a nyomdák használják, vagy kimondottan nyomdai anyagok előkészítői dolgoznak a még pontosabb színkezelést lehetővé tevő Pantone színskálával. A Pantone színeket külön színként nyomják olyan esetekben, amikor nem keverhető ki a szín (arany, ezüst, stb.) vagy meghatározott színű felületet kell képezni. A Pantone színek előnye, hogy ha pl. a PMS 293 színnel írunk ki egy feliratot, akkor az a világ minden pontján ugyanazt a kék árnyalatot fogja jelenteni a nyomtatásban.

Színek átváltása színkód generátorral

Adódhat olyan, hogy egyik vagy másik színkódjával megadva van meg egy színed, viszont valamilyen alkalmazásban használni meg pont a másik féle színkódja kellene.

Ha a HTML vagy az RGB kódját ismered egy színnek, könnyen meg lehet kapni belőle a másik kódját egy színkód generátorral.

A generátorban csak megadod az általad ismert adatot, és megkapod a másikat. Ennyire egyszerű.

A generátort az alábbi gombra kattintva éred el.